Magyarországon is bevezetnék a vagyonadót. A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a törvényjavaslatot, amely az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont adóztatná évente egyszer. Ez nem jövedelemadó: nem az számít, mennyit keres valaki, hanem az, mekkora vagyona van az év utolsó napján.

A javaslat szerint az első fordulónap már 2026. december 31. lenne, vagyis aki érintett lehet, annak érdemes már most átnéznie a vagyonát. Fontos ugyanakkor: a véleményezési határidő október 14., a szöveg tehát még változhat.

Kit érinthet, és mi számít vagyonnak?

Az adó alanya lehet belföldi és külföldi magánszemély, valamint az úgynevezett vagyonkezelési adóalany – például a bizalmi vagyonkezelésben tartott vagyon vagy a magánalapítvány. A hatásvizsgálat nagyjából 15 000 magánszeméllyel és 2000 vagyonkezelési adóalannyal számol. A belföldi adóalanyoknál a teljes vagyon számít, itthon és külföldön egyaránt; a külföldieknél a magyarországi ingatlan és a magyar cégekben lévő részesedés.

A vagyonba beletartozik az ingatlan (a lakott otthon is, kedvezmény nélkül), a cégrészesedés, a bankszámla, az értékpapír, a kriptoeszköz és a nemesfém. A hétköznapi ingóságok kimaradnak, de a 3 millió forint feletti műtárgy, gyűjtemény és ékszer, valamint a 10 millió forint feletti jármű már számít. A vagyonhoz kapcsolódó, igazolt hitelek és kölcsönök levonhatók.

Két családi szabályt érdemes kiemelni. A házastársakat külön kezelik, és az egymilliárdos határ mindkettőjüket önállóan megilleti. A kiskorú gyermek vagyona viszont – néhány kivétellel – a szülőéhez adódik.

Mennyi lenne az adó?

Az adó sávosan progresszív. Az egymilliárd forint feletti, de 100 milliárd alatti rész után 1%, a 100 milliárd feletti rész után 1,5% lenne. Az első egymilliárd tehát mindig adómentes.

Egy egyszerű példa: ha valakinek a tartozások levonása után 3 milliárd forint nettó vagyona van, akkor 2 milliárd forint után fizet 1%-ot, vagyis évi 20 millió forintot. Az adóból levonható többek között a kötelező szakértői vagy cégértékelési díj fele (évente legfeljebb 2 millió forint), az adott vagyonelem után már befizetett helyi adó és gépjárműadó, valamint a külföldön megfizetett hasonló adó.

A legnagyobb kérdés sokszor nem az adókulcs, hanem az értékelés. A tervezet részletesen előírja, mit hogyan kell értékelni. Az ingatlannál kötelező sorrend van: friss ügyleti érték, indexelt ügyleti érték, a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje, végül szakértői érték. A tőzsdén nem jegyzett cégrészesedésnél pedig egy képlet számít, amely egyharmad részben a saját tőkét, kétharmad részben az elmúlt három év adózott eredményét veszi figyelembe. Kisebbségi részesedésnél az érték 25–30%-kal csökkenthető.

Ez a gyakorlatban nagy különbséget jelenthet. Egy szakértői elemzés példája szerint egy 4 milliárdos cég egyedüli tulajdonosának évi kb. 30 millió forintos terhe négy, egyenként 25%-os tulajdonos között elvileg nullára csökkenhet.

Mikor és hogyan kellene fizetni?

A törvény a tervek szerint 2026. december 15-én lépne hatályba. Az első fordulónap 2026. december 31. lenne, az adót pedig 2027. augusztus 31-ig kellene önadózással, elektronikusan bevallani és megfizetni. Bevallást csak annak kell beadnia, akinek fizetendő adója van.

A bevallásban vagyonelemenként kell feltüntetni az értéket, az értékelési módszert és a levont tartozásokat, az iratokat pedig az elévülési időn belül meg kell őrizni. Ha az adó egy összegben túl nagy terhet jelentene, a NAV kérelemre legfeljebb 12, kivételesen – például lakóingatlan vagy cégrészesedés esetén – 24 hónap részletfizetést adhat. A már létező vagyonkezelési adóalanyoknak a hatálybalépéstől számított 30 napon belül be kell jelentkezniük.

Dátum	Mi történik
2026. október 14.	A társadalmi egyeztetés határideje
2026. december 15.	A törvény tervezett hatálybalépése
2026. december 31.	Az első fordulónap: ekkor kell felmérni a vagyont
2027. augusztus 31.	Az első bevallás és befizetés határideje

Számolja ki előre: elkészült vagyonadó-kalkulátorunk

A szabályok összetettek, ezért főkönyvelőnk, Hoffer Krisztina a törvényjavaslat alapján elkészített egy vagyonadó-kalkulátort. Segítségével gyorsan láthatja, érintett lehet-e, és nagyjából mekkora adóval kellene számolnia.

A kalkulátor tájékoztató jellegű, és a jelenlegi tervezetet követi. Ha a végleges törvény eltér, frissítjük. A pontos értékeléshez – különösen cégrészesedés, külföldi vagyon vagy vagyonkezelő alapítvány esetén – érdemes szakértővel egyeztetni.

Mit érdemes most tenni?

Mivel az első fordulónap már idén december 31. lenne, a felkészülést nem érdemes halogatni. Aki a közelébe kerülhet az egymilliárdos határnak, az gyűjtse össze vagyonelemeit, a hozzájuk kapcsolódó hiteleket, és nézze meg, milyen értéken szerepelnének a tervezet szerint. Cégtulajdonosoknál külön figyelmet érdemel a részesedés értékelése, házastársaknál pedig a közös vagyon megosztása.

A vagyon átrendezése – például családon belüli átadás vagy bizalmi vagyonkezelés – nem tiltott, de a tervezet szerint valódi gazdasági vagy családi indokkal kell alátámasztani. Az adóelkerülési célú lépések könnyen visszafelé elsülhetnek.

Az Admirál könyvelőiroda 1991 óta segíti ügyfeleit adótanácsadóként is. Figyelemmel kísérjük a törvényjavaslat sorsát, és amint véglegesek a szabályok, frissítjük a cikket és a kalkulátort is.

Kérdése van a vagyonadóval kapcsolatban, vagy szeretné ellenőriztetni a kalkulációját? Keressen minket bizalommal!

A cikk a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat alapján készült, és nem minősül egyedi adótanácsadásnak.